AKÓN:WARA OKÁ:RA

Kanien’kehá:ka raotinakerahserá:kon tewakatehiá:ron. Ne ionkhiién:’a iotká:te se’s ionkhi-karatón:ni Akón:wara (Ugly Face). Tsi ní:ioht tsi rotiká:raton, rotia’tátkon ne Akón:wara, tsi iáken’ niió:re tsi rótteron kwah ensaia’tó:rarake’ néntsken. Rónton se’ ahsá:takon ratahsétha shakohrhá:re tóka’ enhatiiá:ken’ne ne nithotiión:sa tsi ní:ioht ne aontahati’terón:take ne raotinonhskónshon. 

Rón:ton se’s ne ionkhiién:’a ne tsi ensaia’tó:rarake tsi nensáhteron’ne ne aorí:wa tho niwatié:sen ne ahiaié:na tánon thok thahsáhton iah nonwén:ton ónhka thaonsaiesá:ken. Iakwanonhtonnions se’s iah se’ tó:ske’te kí: oká:ra nek se’ ne aionkhihterónhkwen aiakwak-sa’tiió:hake. Wentó:re ahsetshén:ri ne nithotiión:sa aontahonnéhtahkwe ne tho nikakaró:ten. Sewatierenhashón:’a enhsetshén:ri ónhka aontahréhtahkwe. 

Tsata iawén:re sha’tewakohseriiá:kon onktó:kenhse tsi tó:ske se’ nahò:ten ne Istén:’a ionkkaratón:ni. 

Ronwaia’tanentaktónhne kén:nen wa’katateweienénta’ne atiá:ken’ne tsi nitié:rha tiót:kon ne Ronwaia’tanentaktonhne o’karásha: Dan tánon Colleen tsi thní:teron iekétha. Kwah í:ken tsi ionk-watenrón:nen tánon tóka’ énska kilometer na’teiakwá:tere. Iah háro’k shiwake’seréhtaien, wakatera’swí:io ki nen’ né:e iah í:non tha’teiakwá:tere. Iah teiótteron tsik niió:re. Ohahowanén:nen ákta ionkwanonhsótahkwe, ne ronnónha thok iothahontá:kwen, tánon akwé:kon kheienté:ri’s ne wa’kanonhsotóntie rati’terón:ton, kwah nek ne niiorihwá:’a kahrhaíen othorè:ke nonkwá:ti tóka’ énska énkahr kilometer ní:ions kwah ié:io tsi thní:teron ne Dan tánon Colleen, nek tsi, éntie ne’ nonkwá:ti ne ronnónha iohahowá:nen entehsahtén:ti. 

Ronhá:tien ne ake’nisténha tsi é:so ionkkaratón:ni ne iotkarátteron’s, iah se’s ki’ teionnonhtón:nions iotteron ne akerihwá:ke, ne tsi iohstó:re entkahtén:ti ne tsi tiakwén:teron ohén:ton aontaiokaráhwe tánon iotkáte tho entkanón:wete tsi nón:we wake, tsik orhon’kè:ne enskahtén:ti. Nes ki’ sháka eniaié:ron tóka’ tentehsahtén:ti ne io’kará:on tóhsa sonhá:a’k tsi na’tentéhse! 

Kenténha (October) ki shikahá:wi Kanenna’kè:ne (autumn) tsi nikahá:wi kwah ióhskats tsi tewatenerahtaté:nie’s, tánon tontahsawen akaneráhten’ne, kontateweienenta’s ne karonta’shón:’a aiotí:ta’we. Tkawistó:thakwe ne taio’karáwha kwah ohstón:’a enkatkátho tsi katón:rie tsi í:ke. Teiakwanonhsanekhá:nion tehonatenerahtohtáhrhon, otià’ke tsi niiotkwé:niens kwah enhséhre shékon akenhnhà:ke, ótia’ke raonateén:rakon akwé:kon nen’ né:’o onerahte tio’rhó:ron, kwah ensásho ne ohontsà:ke kanerahtaké:ron. Kanenna’kè:ne aonhá:’a tewakon’wéskwani! 

Tsi ónen iahá:kewe Dan tánon Colleen tsi thní:teron ne ki’ are’ sháka tsi niiakwaiérha nia’tehiahia’kserá:ke. Video waakwátswa’te, nia’tékon tsi ní:ioht wa’tiakwateketsherá:ien. Sok nón:wa ne saiakwathárahkwe nahò:ten se’s ionkhikaratón:ni ne ionkhiién:’a. Ionkwaiéshon tsi saiakwsehiára’ne tsi rón:ton se’s ótkon raotswa’tátshera ne taiehwístaien, rón:ton se’s enhtsónhkaron ne ótkon ne sanónhskon tó:ka’ tenhswístaien waakwén:ron nek ne’ thí ne iekaratónhkhwa. 

Tsi ki’ tiotkon niiá:wens ken’nonsaiakwá:iere sok ná:’a iotohétston énska. Wa’khehró:ri ne onkwatén:ro tsi wentá:on’ nón:wa enskahtén:ti tánon iah nón:wa tékehre tho aontakanón:wete. Waé’ron ne Colleen hánio níha ken’ sanónweht nitio’kará:on’ ó:nen, wa’kí:ron iah thaón:ton. Dan wahate’nién:ten ahakterónhkwen wahén:ron, “Ónen iotohétston ne ahsónthen, konteén:naras tánon nia’té:kon eniorakaréhre kón:ne’s tsik nón:we sénha ne Akón:wara.” 

Takerihwá:reke aonsakahtén:ti ronhátien tsi nahakterónhkwen, sok nón:wa wahén:ron enwá:ton enskon’terónhna, wa’kí:ron iah ten. Wa’tiakwari’wakénhnha thotirihwá:re aonsaha-ki’terónhna. Tóka’ nón:wa wakenontsistahní:ron tóka’ ni’ ke’nikonhra’shátste tsi Kanien’kehá:ka tsakothonwí:sen na’tia’tó:ten. Tekahnhoharóho í:kete iah tewake’néston tsi wákterons, wa’kí:ron iah se’ í:non téken, iah se’ thénon thaontiá:tawen. Ónen ki’ tontatiá:ken’ne tánon sakahtén:ti. 

Tsi nikarí:wes teionkwari’wakéhnhen ónen ki’ iotohétston ne tékeni niiohwistá:’e. Sakathahíta kwah enhsáttoke tsi iah ónhka teiakotíe:wate, ó:ia’k thí:io tsi niió:re tsi sahk thíken, tetio’karahskó:wa ne raotinonhskónhshon, kwah ónhte í:kehre wa’khé:ken tsi nihotí:ta’s. Wa’kanonhtonnionhwe ion’wé:sen ki’ ná:a’ akenaktà:ke iensewakí:ta’we tsi ní:ioht ne iah tekanaktí:io wanitskwahrá:tsheres. 

Iakentiohkowá:nen iakothahseró:ton ahskwen’nà:ke, iah tehonateriéntare tsi ká:ron nonkterón’ne tsi wakathahitáhkhe. Wakaterién:tare énska kanónhsote érhar rotináhskwaien, ehskenén:’a tsi wa’katohétste ne’ tho, tóhsa aháhniie ne érhar tánon ashakó:iehte. 

Ó:nen thó:’a shiá:kewe tsi iotháho’kte thontaiawénstsi wa’kawístohte, ne ki’ e’tho ní:ioht tsi wa’katatró:ri, kshón:ne tontsnénhte tsi wa’kewistóhske. Tsi wákewe ne ohahowanénke wa’káttoke tsi thénon se’ iah tetkaié:ri. 

Entie nonkwá:ti naoháhati wakathahitáhkhenen tsi nón:we niiorihwá:’a kahrhá:kon í:ken, thontaiawénstsi wakathónte waohnia’tskwira’káhre. Tontáhsawen wao’shatsten’ne ne akwé:ri ken’ niwaterí:wa akwé:kon wakathón:te. Iah thénon teiorakaré:re tsi í:ke wakathón:te ónhka’k akó:ren í:ien. Énhsehre onerahta’késhon í:we. Ionsakkaén:ion ksón:ne iah ki’ ónhka tekhéken. Iohstó:re tsi ia’kkaén:ion tsi káhrhaien. Tetio’karahskó:wa ni nen’né:e’. 

Ia’ká:hewe akwé:kon tsi nahò:ten ionkkaratón:nion ne ake’nistenha ne shikeksá:’a, tánon tsi niionkwakarotén’skwe tánon iakwasterístha akwé:kon ne wa’kehiara’ne. Kwah í:ken tsi onkterón’ne! Iah teion’wé:sen tsi nonkónhnhawen, kehrháhkwe ia’taonsakaráhtate tsi aonsakahtén:ti, tánon tsi niió:re tsi wákhteron’s iah tekkwé:nies iohstó:re tsi akatoriá:neron, í:ke tsi ní:ioht ne otsiskaionní:ta. Oknátiere tsi wa’kkwé:ni ohston:’a wa’tewake’káhta’ne, tho ni nen’né:’e na’ká:iere tsi nahò:ten wáksere ne tsi káhrhaien. Iah tewakkwé:nion iaonsakatkátho tsi tkáhrhaien, “tóka’ iah thahí:ken ne Akón:wara iah ki’ thahakwé:ni ahatia’tó:rarake, tánon sénha watié:sen tsi enske’niá:ken’ne tánon aonsakhé:ken ne ake’nisténha tóka’, iah tshiaonsakatkátho.” Ia’satahson:teren ohén:ton niahá:se wa’katatró:ri. 

Ónen ni’ ia’káhewe ontkahseraté:ni sótsi wakterónsere ákwe iah tewakewennake’tóhtha. Khsina’kéhshon onkesenná:karahske tsi niió:re tsi tewakena’khwaré:re, wákehre wa’tsik ónen iah thaonsakwé:ni tso’kháha aonsakahten:ti. Akwé:ri kwah iotateweienentá:on aontakaia:ken’ne, kehnho’kwa’késhon kwenharó:sa tsi ni é:so ontkahseraté:ni, khsina’késhon wakesenná:karas tánon wakathón:te thok í:si’ naoháhati iorakaré:re. Wákehre ó:ni wa’tewanonhwarawén:rie ne ake’nikón:ra akwékon kehiahrá:serons tsi naho’ténshon wakhkarahrón:ken, tánon ónen káti’ tho wa’tiatara’ne ne ronwatiiookón:’a enhonwatikaratonníheke tsi niwatia’tawen:en. 

Iah tewakaterién:tare oh nontié:ren tsi iah nonwén:ton tewakattóken tsi énska khok kahahseróhare ne kwah tsi niioháhes ne tsi na’teiakwá:tere. Tánon iah nen’né:’e tsi nón:we kahrhaien téken, tsi ne’ nón:we tetsarónhkwen kanonhsó:ton. Wakehre tho ki’ nón:we ó:nen entewanónhton tóka’ ken enkónhnheke tóka’ ni’ enkíheie. Wákehre iákewe’ níha tsi tetioswáthe. Iah nen’né:e thahatié:na ne Akón:wara, ne se’s ki’ tho nikakaró:ten. 

Ne ki’ ia’tkoiá’ke ne tsi kahahseróhare, wa’kehiára’ne ó:ia ontiá:tshi tho rotinónhsote tánon enhoti’nikonhraién:ta’ne oh nontié:ren tsi e’tho nikahá:wi iekehnhohá:ia’ks. Katatró:ris iahasewh: “Iahasewh tsi tetioswáthe tsi rotinónhsote ne Wilson’s.” 

Tho ní:ioht tsi wa’káttoke tsi ní:ioht tóka’ wahón:nise shíke, áienhre ki’ ákta wakehtonhá:tie ne tsi kahahseróhare. Akón:wara roterién:tare tsi iah tekarí:wes sok iah thaonsahote’shennaién:ta’ne oh nahá:iere, wentá:on’ ki’ tenhosterihen. Wakathón:te ki’ ákta’k tahawenonhá:tie. Tewatnia’tskwiriákhons wakathónte akwé:kon ne otsi’ténha waé’ie tánon waakowennaké:tohte, iah nonwén:ton teiotiwennake’tótha ne ahsonthén:ne. Ónen thó:’a iá:kewe tóka’ énska khok tewen’niá:we nia’tenskate’khaháhkwe, ónen enske’niá:ken’ne, katatreks, katatreks, iah ónen í:non téhsken. 

Wákehre iah thaontakanónhton tsi néntiere, ia’tewakerihwaién:ta’se, iakahkwísron ia’takaráhtate tsi niió:re tetiohswáthe. Ronhá’tien tsi wakesenná:karas tánon ake’nikón:ra wáton tisatonhnhó’kte ken? “Iah nonwén:ton tshiá:sewe!” Akta’k tahawenonhá:tie ne Akón:wara, ónen thó:’a iá:kewe! Tsi niió:re ne enhiia’tontionha:tie ne Akón:wara. Iorákarehre ne onerahte’shón:’a o’nhahte’shón:’a tekahríhserons iorakaré:ni tánon io’shátste. Ratákhe ni nen’né:’e ne Akón:wara, ne nohna’kénkha shote’shén:naien ne ahatié:na. Khehsothó:kon tóka’ raoti’shatsténhsera watién:tahkwe, ken’ nátiere tsi kahahseróhare wá:ko, thok ieskanónhsote ne Wilson raotinónhsa. Iah tewakkwé:nion iakatahsón:teren takaráhtate, khsna’ké:shon iah teiokwé:nion, nikarihwésha wa’tékta’ne tsi ní:ioht tóka’ orahkotsherá:ke. Wakathón:te ne kahrhá:kon tetio’tonharéhre, ohnhahtehshón:’a kahnhatowá:nens ónhka’k teiehrihtá:nions, onerahte’shón:’a iorakáhre tsi ní:ioht tóka’ thohshia:ra’s ne Akón:wara tsi wahó:ti tsi wa’thare:ron. Thontaiawénstsi kwah wennakaré:re tsi wa’kawerá:ron sok akwé:kon sahk thonsón:ton. 

Nikarihwésha tho wa’tekta’ne orihwí:io wa’kón:ni kwah orihwí:io iah thénon tetsorákahre. Wa’tkatkahthonniónweh, Wilson’s ne óia ieskanónhsote, wiskháton niekanónhsote ne onkwanónhsa. Sake’nikonhra’shátsten’ne sok ia’tewakerihwaiénta’se aonsakahtén:ti. 

Skén:non tsi ionsá:kewe! Tia’tóntie ia’ká:rate kanonhtón:nions tóka’ énska wa’kahwistá:e’ke tsi na’tontá:ke, wa’kkaén:ion tsi niiohwistá:’e, oié:ri khok nikahseriie:take nikarí:wes tsi náhe tewakahtén:tion ne Dan tánon Colleen tsi thní:teron. Tekatenonhwerá:tons tsi ní:ioht ne iethihsothó:kon ronohétston ne okara’shón:’a, Tekatenonhwerá:tons ni’ ó:ni tsi iah nonwén:ton tehí:ken ne Akón:wara. Tóka’ ahíken iah ki’ kén:en thakésheke ónwa wenhniserá:te ne akwakaratón:ni.